Miért kerül a kukába az élelmiszerek több, mint fele?

Döbbenetes számok: az élelmiszernek több, mint a felét kidobjuk az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint. Európában, a becslések szerint, 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Vajon mi áll ennek a döbbenetes mértékű élelmiszerpazarlásnak a hátterében?

Ezért kerülnek az élelmiszerek szemétbe...

 

„Nem szép”

A nagyobbik részét már azelőtt az előtt a szemetesbe dobjuk, hogy feltálalnánk, s nem csak azért, mert már ehetetlen - hanem például mert már nem szép. Kereskedelmi szinten az élelmiszerveszteség jelentős része adódik a megjelenésre vonatkozó túlhangsúlyozott minőségi előírások miatt.

Szavatossági idő eltúlzása

 A szakértők a fejlett országok pazarlásának további okait a szavatossági idők betartásának eltúlzásában, illetve a vásárlások nem megfelelő tervezésében látják. Alig elképzelhető, valójában mennyi ételről van szó, ami pusztán azért kerül a szemétbe, mert "lejárt", jött az új szállítmány és a régit kidobták, vagy mert enyhén hibás a csomagolás ill. egy szem narancs romlani kezdett a 2kg-os hálóban.

Élelmiszerpazarlás: összetett probléma

Az élelmiszerlánc minden szakaszában vész el élelmiszer, a termelők, feldolgozók, kiskereskedők, vendéglátók és fogyasztók által. Számos tényező felelős a kialakult helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat. A nagy élelmiszerláncok sokszor a még le nem járt szavatosságú, teljes élvezeti értékű termékeket is tonnaszámra dobják ki. Az egyén, a fogyasztó szintén felelős a kialakult helyzetért. Az élelmiszerhulladék csökkentésére törekvés a teljes élelmiszerláncban összehangolt erőfeszítéseket igényel és a fogyasztók viselkedésének a megváltozása is szükséges. Az élelmiszeriparnak, a kiskereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt tisztában kell lenniük ezzel a problémával és tenniük kell ellene. A gazdag országok fogyasztóinak meg kéne tanítani, hogy az étel szükségtelen kidobása elfogadhatatlan.

 

Magyarország: családonként 100 kilónyi élelmiszerpazarlás évente

Európában, a becslések szerint, 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Az EU-ban szoros versenyben a háztartások a legnagyobb élelmiszerhulladék-termelők, nálunk viszont utcahosszal az élelmiszeripar vezet, amelyből háromszor annyi ételhulladék kerül ki, mint a háztartásokból. Bár az ipar jár az élen, a magyar háztartások pazarlása szintén jelentős, családonként nagyjából 100 kilóra rúg. Máshonnan közelítve: minden magyar háztartás az összes megvásárolt élelem 10 százalékát kidobja, azaz minden 10 család elláthatna élelemmel egy 11-ediket a kifizetett, de soha meg nem evett fölöslegből. A háztartásonkénti élelmiszer-fogyasztás költsége a Statisztikai Hivatal adatai szerint nagyjából évi félmillió forint, tehát családonként 50 ezer forintot spórolhatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk. Néhány egyszerű hatékonysági intézkedés nem csak a pénztárcánknak tenne jót, de globális előnyökkel is járna.

 

Mit lehet tenni az élelmiszer pazarlás ellen?

Szerencsére egyre több termelő cég, kistermelő és vásárló látja a rendszer fenntarthatatlanságát, ezért tesznek is ellene. Hogy hogyan, azt a következő bejegyzésünkből tudhatjátok meg! 

 

FOLYTATJUK!

Info doboz

46 Kőkemény
29 regisztrált felhasználó
3 Szakértő

CIVIL NŐK KÖZÖSSÉGE

légy aktív részese!
Ismerd meg, kapcsolódj be!